Monok
MONOKI BABFESZTIVÁL

Kossuth Emlékház története

 

Kossuth Lajos szülőháza

1.                Andrássy István gróf a település közepén, a hajdani Nagy Kútparton 1780-82-ben uradalmi tisztilakot épített. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült.

2.             Ebben a kiirtott díszkertben állott az a kúria, mely felett a magyar szabadság – csillag felragyogott, s amelyhez ma Kossuth-ház név alatt fűződnek a nemzet kegyeletes gondolatai. Ugyanis ebben a házban lakott udvardi Kossuth László, uradalmi ügyész, s ebben a házban született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos az északi széle felé eső ablakos a szobában. Maga a szoba a régi nehéz bolthajtással, nagy fakockás, ódon padlózatával most is alkalmas arra, hogy az egykori hangulatból valamit felidézzen.

3.                A tisztilak DK-i részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba a szolgálati lakás. Az épület 1796-1803 tavaszáig a Kossuth család otthona.

4.                A 19. sz. folyamán bővítették konyhával, cselédszállással, gazdasági épületekkel, amelyekkel nyerte el a mai U alakú formáját.

5.                1870-től az Uradalmi Erdőgondnokság használatába kerül. Ezen időszak alatt bontották le a kandallókat és cserélték ki cserépkályhákra a középső nagyterem kivételével, amely előtt a hagyomány szerint „ennek a kandallónak a tüzénél melegedett a kis pólyás Kossuth életének első telén, talpon ringó kék alapon virágmintás bölcsőjében” Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba.

6.                A szülőház homlokzatát 1911. május 27.-től díszíti Gárdos Aladár alkotása, Kossuth Lajos melldomborműve. Az emléktábla avatásán részt vett a kormányzó idősebb fia Ferenc is, aki először 1894. november 22-én látogatta meg édesapja szülőhelyét. Egy régi leírás erről tanúskodik:

 „Maga a ház a régi magyar udvarházak nemesen egyszerű, méltóságot viselő, de nyájassággal hívogató stílusában épült. Cserép-teteje alatt a halványzöld festésű homlokfalból hat ablak néz délnyugat felé. A két középső ablak között hosszúkás, ízléses márvány-emléktábla, Kossuth domborművű képmásával, melyet születése százados évfordulóján helyezett ide a vármegye nemes szíveinek hű ragaszkodása. Alatta virágoskert zöld rácskerítéssel.”

7.                1949. március 19-én megnyílt a Kossuth Emlékmúzeum kezdetben csak négy szobában. Az első kiállítás feliratos tábláján ezt olvashattuk: ”A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülőházát a vallás és közoktatásügyi minisztérium, múzeummá rendezte be” Az itt bemutatásra kerülő tárgyakat a megszűnt Parlamenti Múzeum relikviáiból, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményéből hozták. Helyben gyűjtött műtárgy nem került a kiállításba. A múzeum alapításakor idehozott anyag csak kevés személyes tárgyat tartalmazott. Köztük volt azonban Kossuth kormányzói díszkardja, néhány eredeti kézirata, turini kisasztala, a muzsikáló Kossuth-kép és több szabadságharc korabeli fegyver.

1951.04.02. a szülőház hivatalos neve „Kossuth Emlékmúzeum, Monok”

1952.június 1. a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja újabb Kossuth kiállítást nyitott. A Kiállítás felelőse: Bényi László

8.                1956. augusztusától a fenntartás és üzemeltetés átkerül a Borsod-megyei Tanács kezébe.

9.                1959-ben a ház addig szolgálati lakásnak használt két szobája is felszabadult. Ekkor a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával új kiállítás nyílt. A Kossuth Emlékmúzeum és Zsuffa Tibor neve is ekkor fonódott össze: a község helytörténetének kutatója, a Kossuth-örökség gondozója életéből harminchárom esztendeig vezette a múzeumot. Zsuffa Tibor munkássága elismeréséül Díszpolgári címet kapott Monokon 2008-ban. Ebben az évben nevezték el róla a kiállítás egyik termét is. Egy másik terem pedig az építtető család az Andrássy nevet kapta.

Helytörténeti kiállítások

                               I.            1959-1963 a főépület egyik udvari szobájában (Zsuffa Tibor)

                            II.            1964.május – 1977.augusztus az udvari szárnyépület két helyiségében: az előtértben és a volt konyhában. (Zsuffa Tibor)

                         III.            1982. októbertől az udvari szárnyépületben, az egybenyíló négy helyiségben /előtér, konyha, kamra és raktár/  (Zsuffa Tibor)

10.          1963-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egységeként kiállításai mutatják be nagy szülöttünk életútját. 1977 táján kapta meg a múzeum az egész épületkomplexumot melynek falai között – 600.000Ft-os költségből – átfogó felújítás kezdődött a múzeum célját szolgáló belső térátalakításokkal, korszerűsítésekkel.

11.            A mostani állandó kiállítást 1994-ben „Édes szülötte földem Zemplén” címmel nyitották meg Kossuth halálának 100. évfordulójának alkalmából. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az épületben Hercz Alajos jószágigazgató lakott.

 

12.           1989-től a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma működteti.

13.          2008-tól Monok Község Önkormányzatának a fenntartásába került az intézmény.

„A ház előtt nem egyszer áll meg egy-egy jövevény amerikai utazó, aki látni akarja a falakat, melyek közt a világtörténet egyik legtüneményesebb hősének lelke öltözött emberi formába. Magyar ember is akad időről-időre, aki messze földről jön el erre a helyre emlékezni, lelkesedni, imádkozni…”

(Az idézetek: Monok története – Dr. Hegyaljai Kiss Géza református lelkész, 1926)

Kossuth Múzeum dolgozói:

1951.04.      Szabó András múzeumvezető

1951.07.      Szőke Ferenc általános iskolai igazgató, megbízott múzeumvezető

1951.07. - 1951.12.01. Nagy Miklós múzeumi gondnok

1951.12.01. – 1956.08.01. Pecze János általános iskolai nevelő, múzeumvezető, 1956-tól iskolaigazgató.

1956.08.01. -1984.  Zsuffa Tibor múzeumvezető – iskolaigazgató

1984 – Marosi Rudolf

1976 – 2003.          Kavajecz Andrásné Marika - gondnok, tárlatvezető

2003 – 2012.           Szabó Imréné Erzsébet – gondok, tárlatvezető

 

2008.03.15.          Györgyné Újvári Mária – múzeumvezető

2012.08.15.          Szatmáry Ágnes – gondnok, tárlatvezető

Hírlevél feliratkozás

Galéria ajánló