Kossuth Emlékház története
Kossuth Lajos szülőháza
1. Andrássy István gróf a település közepén, a hajdani Nagy Kútparton 1780-82-ben uradalmi tisztilakot épített. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült.
2. Ebben a kiirtott díszkertben állott az a kúria, mely felett a magyar szabadság ? csillag felragyogott, s amelyhez ma Kossuth-ház név alatt fűződnek a nemzet kegyeletes gondolatai. Ugyanis ebben a házban lakott udvardi Kossuth László, uradalmi ügyész, s ebben a házban született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos az északi széle felé eső ablakos a szobában. Maga a szoba a régi nehéz bolthajtással, nagy fakockás, ódon padlózatával most is alkalmas arra, hogy az egykori hangulatból valamit felidézzen.
3. A tisztilak DK-i részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba a szolgálati lakás. Az épület 1796-1803 tavaszáig a Kossuth család otthona.
4. A 19. sz. folyamán bővítették konyhával, cselédszállással, gazdasági épületekkel, amelyekkel nyerte el a mai U alakú formáját.
5. 1870-től az Uradalmi Erdőgondnokság használatába kerül. Ezen időszak alatt bontották le a kandallókat és cserélték ki cserépkályhákra a középső nagyterem kivételével, amely előtt a hagyomány szerint ?ennek a kandallónak a tüzénél melegedett a kis pólyás Kossuth életének első telén, talpon ringó kék alapon virágmintás bölcsőjében? Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba.
6. A szülőház homlokzatát 1911. május 27.-től díszíti Gárdos Aladár alkotása, Kossuth Lajos melldomborműve. Az emléktábla avatásán részt vett a kormányzó idősebb fia Ferenc is, aki először 1894. november 22-én látogatta meg édesapja szülőhelyét. Egy régi leírás erről tanúskodik:
?Maga a ház a régi magyar udvarházak nemesen egyszerű, méltóságot viselő, de nyájassággal hívogató stílusában épült. Cserép-teteje alatt a halványzöld festésű homlokfalból hat ablak néz délnyugat felé. A két középső ablak között hosszúkás, ízléses márvány-emléktábla, Kossuth domborművű képmásával, melyet születése százados évfordulóján helyezett ide a vármegye nemes szíveinek hű ragaszkodása. Alatta virágoskert zöld rácskerítéssel.?
7. 1949. március 19-én megnyílt a Kossuth Emlékmúzeum kezdetben csak négy szobában. Az első kiállítás feliratos tábláján ezt olvashattuk: ?A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülőházát a vallás és közoktatásügyi minisztérium, múzeummá rendezte be? Az itt bemutatásra kerülő tárgyakat a megszűnt Parlamenti Múzeum relikviáiból, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményéből hozták. Helyben gyűjtött műtárgy nem került a kiállításba. A múzeum alapításakor idehozott anyag csak kevés személyes tárgyat tartalmazott. Köztük volt azonban Kossuth kormányzói díszkardja, néhány eredeti kézirata, turini kisasztala, a muzsikáló Kossuth-kép és több szabadságharc korabeli fegyver.
1951.04.02. a szülőház hivatalos neve ?Kossuth Emlékmúzeum, Monok?
1952.június 1. a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja újabb Kossuth kiállítást nyitott. A Kiállítás felelőse: Bényi László
8. 1956. augusztusától a fenntartás és üzemeltetés átkerül a Borsod-megyei Tanács kezébe.
9. 1959-ben a ház addig szolgálati lakásnak használt két szobája is felszabadult. Ekkor a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával új kiállítás nyílt. A Kossuth Emlékmúzeum és Zsuffa Tibor neve is ekkor fonódott össze: a község helytörténetének kutatója, a Kossuth-örökség gondozója életéből harminchárom esztendeig vezette a múzeumot. Zsuffa Tibor munkássága elismeréséül Díszpolgári címet kapott Monokon 2008-ban. Ebben az évben nevezték el róla a kiállítás egyik termét is. Egy másik terem pedig az építtető család az Andrássy nevet kapta.
Helytörténeti kiállítások
I. 1959-1963 a főépület egyik udvari szobájában (Zsuffa Tibor)
II. 1964.május ? 1977.augusztus az udvari szárnyépület két helyiségében: az előtértben és a volt konyhában. (Zsuffa Tibor)
III. 1982. októbertől az udvari szárnyépületben, az egybenyíló négy helyiségben /előtér, konyha, kamra és raktár/ (Zsuffa Tibor)
10. 1963-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egységeként kiállításai mutatják be nagy szülöttünk életútját. 1977 táján kapta meg a múzeum az egész épületkomplexumot melynek falai között ? 600.000Ft-os költségből ? átfogó felújítás kezdődött a múzeum célját szolgáló belső térátalakításokkal, korszerűsítésekkel.
11. A mostani állandó kiállítást 1994-ben ?Édes szülötte földem Zemplén? címmel nyitották meg Kossuth halálának 100. évfordulójának alkalmából. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az épületben Hercz Alajos jószágigazgató lakott.
12. 1989-től a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma működteti.
13. 2008-tól Monok Község Önkormányzatának a fenntartásába került az intézmény.
?A ház előtt nem egyszer áll meg egy-egy jövevény amerikai utazó, aki látni akarja a falakat, melyek közt a világtörténet egyik legtüneményesebb hősének lelke öltözött emberi formába. Magyar ember is akad időről-időre, aki messze földről jön el erre a helyre emlékezni, lelkesedni, imádkozni??
(Az idézetek: Monok története ? Dr. Hegyaljai Kiss Géza református lelkész, 1926)
Kossuth Múzeum dolgozói:
1951.04. Szabó András múzeumvezető
1951.07. Szőke Ferenc általános iskolai igazgató, megbízott múzeumvezető
1951.07. - 1951.12.01. Nagy Miklós múzeumi gondnok
1951.12.01. ? 1956.08.01. Pecze János általános iskolai nevelő, múzeumvezető, 1956-tól iskolaigazgató.
1956.08.01. -1984. Zsuffa Tibor múzeumvezető ? iskolaigazgató
1984 ? Marosi Rudolf
1976 ? 2003. Kavajecz Andrásné Marika - gondnok, tárlatvezető
2003 ? 2012. Szabó Imréné Erzsébet ? gondok, tárlatvezető
2008.03.15. Györgyné Újvári Mária ? múzeumvezető
2012.08.15. Szatmáry Ágnes ? gondnok, tárlatvezető
