Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780?82 között.
1750 körül épült a nagy- vagy Andrássy-kastély. Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre. A hátsó homlokzat 2+5+1+5+2 tengelyes ablakosztású. A homlokzatokat osztópárkány tagolja.
Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A templomhoz tartozó Kálvária-hegyen minden év szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút. A jelenlegi temető feletti magaslatot gróf Andrássy Dénes ajándékozta a falunak. Itt építették a Kálváriát 1910-ben, Petsár Gyula plébános idejében.
A reformátusok az engedélyt 1791-ben kapták meg új templom építésére. Ehhez igazolniuk kellett, hogy a monoki hívek az anyaegyház fenntartásának terhét magukra vállalják, és biztosítani tudják a szentegyház, a paplak, az iskola építésén túl a lelkipásztor megélhetéséhez szükséges javadalmat is.
1958-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács úgy döntött, hogy szobrot állít Kossuth Lajosnak Monokon. Megvalósítását önkéntes gyűjtésből tervezték, és a sátoraljaújhelyi, abaújszántói, encsi, szerencsi, szikszói járás intézményeinek, ipari vállalatainak, kisipari szövetkezeteinek és dolgozóinak felajánlását várták. A megye több mint százhetven településéről községenként ezer forint adománnyal számoltak.
A Monaky család kastélya régebbi múltra tekint vissza: mint már említettük, a falu központjában lévő domb tetején 1570?1580 körül épült. Építése a tehetős középbirtokos, Monaky János nevéhez köthető, reneszánsz stílusú elkészülte a család felemelkedését jelzi.
A kiskastély bástyás erődfallal körülvett, egyemeletes, szabálytalan alaprajzú 22x16 méteres épület.
Sarlós Boldogasszony római katolikus templom. 1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. A falak a szájhagyomány szerint néhol olyan szélesek, hogy kilenc kislány kört táncolhat rajtuk.1923?24-ben gróf Széchényi Aladár támogatásával a falakat díszítő elemeket meghagyva átfestették a templomot.
A község közelében, tőle délnyugatra, az Ingvár hegy tövében a Gilip patak völgyzáró gátjával festői szépségű víztározót alakítottak ki, ami horgásztóként szolgál. Kiváló természeti környezet, végtelenül nyugodt körülmények és halban gazdag vízterület várja a horgászat szerelmeseit.
