A Monaky család
,,Az Árpád-ház kihalása utáni feudális anarchia felszámolásával Károly Róbert király (1308–1342) megszilárdította a központi hatalmat. Az Anjouk uralkodása idején új nagybirtokos réteg jött létre, akiket személyes hűségükért jutalmazott meg a király. A Monaky család tagjait is a király szolgálatában találjuk. 1324-ben Monaky László Berettőt, Lazonyt, Lakot, Mihályt (Nagymihály?); 1336-ban Monaky Mihály fia Sándor és testvérei Simon, János, László Bekecset kapták meg. 1367-ben Doby Erzsébet (Monaky Mihály felesége) fiúsítása révén a Doby család javai is a kezükbe kerültek.
A XIV. században Monaky László és fiai országos politikai szerephez jutottak. Mihály Nagy Lajos király (1342–1382) szolgálatában állt és szerzett érdemeket a Cudarok familiárisaként sárosi és borsodi alispán. A másik fiú, Simon altárnokmester Zsámboki János familiárisaként székely és zalai alispán, 1345-ben a nádor bírságszedője. Sándor alpohárnokmester, 1380-ban asztalnokmester.
Mária királynő (1382–1387) az újhelyi pálosoknak adományozott egy rétet Felső-Monokon, amely az újhelyi királyi vár tartozéka volt. Perényi Miklós a budai káptalan előtt, 1398-ban kiadott adománylevelében megerősíti ezt. 1405-ben az Izsépi, Csellejti és Doby család tagjai perlekednek egymással a monoki birtokaik felett. Valamennyien a szerteágazó Bogát-Radvány nemzetség tagjai.
A Monaky család XIV–XV. századi leszármazási rendje tisztázatlan. 1435-ben a Monakyak és a Dobyak új adománylevelet kaptak monoki részbirtokaikra. A XV. század végén Miklós és György, 1520-ban István tűnik fel a forrásokban. Ők nem csak Monokon, hanem a környéken is birtokosok.
A XIV. században folyamatosan rangosodó család a XV. században már nem játszott országos szerepet. A Monaky család számos tagja élt ekkor településünkön, akik helyi ügyekkel foglalkoznak, a vármegyei nemesség meghatározó jelentőségű szereplői.
Eközben az ország is új feladatokkal kénytelen szembenézni. Zsigmond és Mátyás királysága éveiben nagy erőket kötött le az ország déli határain fellépő török fenyegetés visszaszorítása. Oly erős volt ez a török veszély, hogy a Jagellók már képtelenek megbirkózni a feladattal. Hiába Mátyás négymilliós államának öröksége, az ország színe-java ottmaradt a mohácsi csatatéren. Ezt a tragédiát Buda elveszte és az ország három részre szakadása követte.
Az ország belső települései határtelepülésekké váltak. Széles átmeneti terület szenvedi a harácsoló, pusztító, adóztató török csapatok betöréseit. Monok XVI. századi tulajdonosa Monaky Mihály. A faluban települt udvarháza a legújabb kutatások szerint nem azonos azzal az épülettel, amelyet ma kiskastélynak nevezünk. (A nagykastélyt az Andrássyak építik fel 1750– 1770 között.) Valószínűleg a család egyik korábban élt tagja építtette, lakta és később az utódok is használták. Egy tragikus történelmi esemény kapcsán tudunk arról, hogy így volt: 1567-ben a törökök feldúlják, a faluval együtt. A hódoltság közeli területeiről kiinduló török portyázások a XVI. századtól már a dél-zempléni falvakat, mezővárosokat is veszélyeztették. Monok is beletartozott ebbe a zónába. Istvánffy Miklós írásából értesülünk arról, hogy 1567-ben a törökök a községet elpusztították, a kastélyt – azaz ezt a családi kúriát – elfoglalták. Hasszán temesvári pasa fogságába esett Monaky Mihály is, akit csak nagy váltságdíj ellenében bocsátottak szabadon.
Nemcsak Monokot, egész Dél-Zemplént feldúlták ekkor Hasszán csapatai. Az 1567. évi rováskor Zemplén alsó vidéke és a Hegyalja, Szerencs és Tokaj környéke lakatlan: Tokajt, Tarcalt, Mádot, Zombort, Szerencset, Legyesbényét, Bekecset, Ondot, Rátkát, Tállyát, Keresztúrt, Liszkát, Vámosújfalut, Olaszit, Kisfaludot, Golopot, Monokot, Megyaszót, Gesztelyt, Csalánost, Hernádnémetit, Kesznyétent, Lúcot, Harkányt, Szadát felégetve, néptelenül találták az összeírók. A lakosság egy része elmenekült, más részét leölték vagy rabságba hurcolták. A helységek szétszéledt népe csak lassan tért vissza. Az elhagyott, elpusztult telkekre új lakók is költöztek.
A Monaky család felemelkedése a XVI. század végén és a XVII. században is tovább folytatódott: a tehetős középbirtokos Monaky János sikeres katonai karriert futott be. A tizenöt éves háborúban a töröktől visszafoglalt Fülek várkapitánya lett 1595-ben. A reformáció lelkes híveként 1598-ban halt meg. Sírkövére azt írták, hogy sem a török, sem a tatár nem tudta legyőzni.
Erre az időre, 1570–80 közé tehető a kiskastély megépítése a község központjában, egy kisebb kiemelkedés szélén. Feld István és Simon Zoltán 2000-ben végzett régészeti kutatása az alaprajzi forma, az egyszerűsített lombard ikerablak, a délkeleti saroképítmény téglából-vakolatból kialakított ablakkönyöklői alapján XVI. század végi épületként határozta meg korát. Monaky Jánost valószínűsítik az építtetőjének.
A tekintélyes középbirtokosok – társadalmi emelkedésüket, megerősödésüket is bizonyítva – kastélyok sorát építették, bővítették a XVI. század végén. Gondoljunk csak Rákóczi Zsigmondra, Alaghy Ferencre, Melith Pálra, Telegdy Jánosra. Ebbe a körbe sorolható a sikeres katona, várkapitány és tehetős középbirtokos, Monaky János is. Nem meglepő, hogy a török 1567-es betörése során vélhetően elpusztított udvarházat pótlandó a kor ízlésének megfelelő, rangjához illő új kastélyt építtet. A helyszín kiválasztásában szerepet játszik Monok régi birtoklása: családja a XV. század óta lakik a névadó településen.
Természetesen írott források hiányában nem zárható ki az sem, hogy néhány évvel később készült az épület, a János-utód Monaky Ferenc vagy Péter, esetleg a következő generáció, Monaky Miklós idejében. A friss kutatások az épület formai sajátosságai ismeretében azonban inkább a XVI. század végére, mint a XVII. század első harmadára teszik az elkészültét.
Monaky János családi lakóhelye pártázatos falakkal épült. Emeleti, északkeleti sarkát elfoglaló nagytermét a kor ízlésének megfelelő egyszerű reneszánsz kőkeretes ikerablakok díszítik. A belső díszítés nyomairól a lépcsőház délkeleti sarkában, az egykori átvezető ajtó feletti kék ornamentális festésrészlet tanúskodik. A pácini kastély is hasonló pártázatos falakkal épült 1591-ben a Bodrogközben.
Nemzetünk a XVII. században „két nagy császár birodalma között” kényszerül élni. Habsburg-ellenes szervezkedések, hadjáratok, szabadságharcok jelzik a magyar függetlenség, a rendi jogok védelmének töretlen szándékát. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György bontja ki újra és újra a szabadság lobogóját. Monaky Miklós kortársai ők, aki Eger eleste után a hódoltsági terület peremére került ónodi vár kapitánya lesz 1607-ben. A vár a nagy birtokszerző és családját a legrangosabbak közé emelő Rákóczi Zsigmond zálogbirtoka 1603-tól. Őrsége, köztük Monaky Miklós, 1607-ben felesküdött Rudolf király hűségére.
A Monaky család Miklós révén 1625-ben II. Ferdinánd királytól bárói címet kapott. Fia, János 1643-ban bekövetkezett halálával azonban fiúágon kihalt a nemzetség, a birtokot Monaky Miklós fiúsított leányai öröklik. Miklós Csetneky Annától született Anna nevű leánya báró Andrássy Mátyással kötött házasságot. E frigy révén lesznek majd Monok és környékének birtokosai az Andrássyak. Monaky Miklós másik leányát, Zsuzsannát Thököly Zsigmond vette feleségül, így szereztek a Thökölyek részbirtokot településünkön. A Monaky család örökéből a Nyáry és a Szentmiklósy család is részesedett zálogbirtokosként a későbbiek során. Az Andrássyak csak a XVIII. században terjesztik ki uralmukat az egész falura."
Fotó: www.civertan.hu (A Monaky-kastély Monokon).
Forrás: Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Írta: TAMÁS EDIT. Szerkesztette: PORKOLÁB ALBERT.)
Honlap: www.heraldicart.uw.hu. Ahol száz magyar falu történetét is megtalálják. Érdemes megnézni.