Az Andrássy család
,,Magyarországon az 1687. évi IX. törvénycikk kimondta, hogy a mágnások szerzeményi javaikból királyi jóváhagyással hitbizományt alapíthatnak. Az 1723. évi L. törvénycikk ezt a jogot a köznemesekre is kiterjesztette. A hitbizományban működtetett családi birtoknak általában az a legfőbb jellemzője, hogy a tulajdonos halála után azt teljes egészében az elsőszülött fiú örökli – több nemzedéken át. Az öröklés a család tagjaira nézve előre megállapított jogutódlás szerint történik, és a birtok elidegeníthetetlenül a családban marad. Régebben azt tartották, hogy a hitbizományi vagyon tulajdonosa az egész család, az örökös csupán haszonélvezője a birtoknak. Később megváltozott a hitbizomány birtokosa (az elsőszülött fiú) és a családtagok (várományosok) közti viszony. Eszerint az örökös tulajdonába került a hitbizomány, aki azonban csak a király engedélyével idegeníthette el annak részeit. A történelmi magyar családok azért hoztak létre birtokaikból vagy azok egy részéből hitbizományokat, hogy az elkülönített birtoktest ne aprózódjon fel. Ezzel biztosították, hogy az elsőszülött vigye tovább a család tekintélyét, rangját.
A hitbizományok létrehozásával kapcsolatban az 1868. évi LIV. törvénycikk és az 1869. április 9-i igazságügy-miniszteri rendelet új eljárási szabályokat léptetett életbe. Ami nem változott: a hitbizományt királyi jóváhagyással, megerősítéssel lehetett ezután is létrehozni, és az öröklés rendjén királyi, majd 1920 után kormányzói hozzájárulással lehetett csak változtatni. Továbbra is királyi, illetve kormányzói engedélyre volt szükség az ilyen birtokok eladásához, cseréjéhez.
Magyarországon gróf Pálffy Pál alakította az első hitbizományt Pozsony vármegyében 1653-ban. A XIX. század második felében az Andrássy család idősebb és fiatalabb ága is létrehozta a családi hitbizományt. A fiatalabb (monoki) ágból Andrássy István fia, György 1867-ben alapította a kétközpontú monoki és Krasznahorka-váraljai hitbizományt: a monoki több mint tízezer, a Krasznahorka-váraljai pedig huszonhatezer holdas volt.
1874-ben a család másik (idősebb vagy betléri) ágában Andrássy Károly özvegye (született gróf Szapáry Etelka) biztosította fiai számára az örökséget családi hitbizományok formájában. A család zempléni birtokaiból így lett a parnói hitbizomány Manó, a terebesi Gyula, a homonnai Aladár öröksége. Az Andrássy családnak ez az utóbbi, betléri ága az ismertebb a politikai életben, történelmi szerepkörökben: Andrássy Gyula Zemplén megyei politikus a szabadságharc idején diplomata, a kiegyezéskor, 1867-ben miniszterelnök, 1871-től a Monarchia közös külügyminisztere. Síremléke Tőketerebesen áll. Fia, Gyula belügyminiszterként szintén ismert személyisége volt a hazai közéletnek.
A kétközpontú, a monokit is befogadó hitbizomány alapítója, Andrássy György 1797. február 5-én született Kassán. Apja gróf Andrássy István, édesanyja gróf Festetics Mária. Andrássy György már az 1820-as években csatlakozott Széchenyi István hazafias törekvéseihez. Gömör vármegye követeként részt vett a reformkort megnyitó országgyűlésen 1825–27-ben. 1825 novemberében tízezer forinttal járult hozzá az Akadémia megalapításához, melynek mindvégig egyik igazgatója maradt. Kölcsey Ferenc a reformtörekvések egyik leghatalmasabb támaszának tartotta. Házában gyakran gyűltek össze az országgyűlés jeles képviselői. 1833-ban német nyelvű röpiratában a reformeszmék mellett kötelezte el magát. A budapesti Lánchíd építésének előkészítése érdekében Széchenyivel együtt utazott Angliába. Erről közösen írtak magyar és német nyelven jelentést. Dernői vasgyárában alkatrészeket készíttetett a hídhoz. Az 1838-as pesti árvíz idején mentette a bajbajutottakat, segélyezte a károsultakat.
1839-ben megházasodott, felesége gróf Königsegg-Aulendorff Franciska. Házasságukból két fiú, Dénes és az 1881-ben elhalt György, valamint két leány, Mária és Erzsébet született. Mária gróf Maldeghem Károly, Erzsébet Széchenyi Pál hitvese lett.
Andrássy György a szabadságharc után az ország gazdasági fejlesztésén buzgólkodott. Egyik elnöke a gazdasági egyesületnek, elnöke a Tisza-vidéki vasúttársaságnak és a felső-magyarországi bányászegyesületnek. Híressé tették vasgyárai, a vasiparban bevezetett újításai. A közismert dernői vasgyár mellett Monokon is épít hámort, de ennek emlékét ma már csak egy 1838-ban kelt levél őrzi. Sáros vármegye főispánjaként, 1863-ban országbíróként is tevékenykedett. Betegsége miatt azonban lemondott tisztségeiről és visszavonult birtokaira. Mindvégig hű maradt elveihez, igazságos és hazafias viselkedésével köztiszteletet vívott ki magának. 1872. december 17-én hunyt el Bécsben. Az utókor gazdasági szakíróként, akadémikusként, az Akadémia egyik alapítójaként őrzi emlékét.
A halála után a monoki–krasznahorka-váraljai hitbizomány tulajdonosa Andrássy György elsőszülött fia, Dénes lett. A krasznahorkai, a csetneki, a lazonyi, a dernői és monoki uradalom jelenti az ifjú Andrássy örökségét. A monoki birtokrész a következő: „…áll a majorsági birtokból s királyi s teritoriális haszonvételekből Monok és Bekecs egész és Szada fél helységekben, a harangodi és a taktaföldvári pusztákból, Megyaszó mezőváros kétnyolcad részéből, a legyesbényei, mádi és tarcali szőlőkből s részbirtokokból, a tarcali kuriális házhelyből, melyek Monaky Anna fiúsítása folytán családomnak egyedül finemzedékére, reám azonban csak egyrészben örökség képen háramlottak s melyeknek másrészét vétel útján megszerezvén, az egész uradalmat építkezésekkel és egyéb beruházásokkal nevezetesen javítottam. Ezen uradalomnak egész összessége 8654 hold szántóföldből, szőlőkből, 2074 hold rétből, 3255 hold legelőből, 1584 5/8 hold erdőből állván, ennek összes értéke a királyi haszonélvezetekkel együtt általam 840 000 új forintra tétetik ki.”
A monoki hitbizomány a monoki, a taktaszadai, a taktaföldvárpusztai, a bekecsi, a csillagharangodpusztai, a megyaszói, a szerencsi, a halmaji területeket foglalta magába. A hitbizomány a legnagyobb szántóterületet, legelőt, szőlőt és erdőt településünk határában birtokolta, de Megyaszón és Bekecsen szintén több mint ezer holdon gazdálkodott. A legnagyobb rétek Bekecsen, Taktaszadán, Taktaföldváron feküdtek.
Andrássy Dénes 1835. november 19-én született, tanulmányai befejezése után a kancellárián fogalmazó, később magas rangú hivatalnok, a főrendi ház örökös tagja. 1866-ban kötött házasságot Hablawetz Franciskával, egy bécsi zenész színésznő leányával. A család nem fogadta el ezt a házasságot, de a művészetet szerető gróf – maga is művészember, festő – boldog volt. Visszavonultan élt feleségével, és birtokai jövedelméből pártfogolta a művészetet, jótékonykodott, alapítványokat létesített. Saját nevével kétszáznegyvenezer korona alaptőkével díjat alapított, amelynek kamataiból évente díjat adott egy-egy alkotónak. Az Akadémia működését húszezer koronával támogatta. 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsának tagjává választották. Kedves tartózkodási helye Krasznahorka-váralja volt. Ide építtette képtárát nemzetközi hírű képgyűjteménye számára. Szeretett feleségének mauzóleumot emeltetett.
Andrássy Dénes keveset törődött a gazdálkodással, de birtokait hozzáértő szakemberek irányítására bízta. Vállalkozásai, haszonbérletei is gyarapították jövedelmét. A bekecsi, harangodi birtokrészeket bérbe adta a Magyar Cukoripari Részvénytársaságnak. Az 1907 április 1-jétől 1925 március 31-ig terjedő szerződés alá vont területet kilencvenhárom tételben sorolták fel a tulajdoni lapon. Ezek között találunk szántót, legelőt, kertet, rétet, nádast, mocsarat, hidat, gazdasági épületet. Ugyanakkor ő maga is termesztett közeli birtokain cukorrépát, répamagot, dohányt. A gőzekét gazdaságában használták először a környéken.
1912-ben kimutatás készült a magyarországi hitbizományok nagyságáról. Ebben a Krasznahorka-váraljai birtokot 43 600 hold területűnek tüntetik fel, amelyben valószínűleg benne vannak a zempléni és gömöri hitbizományon kívüli lazonyi és gömöri uradalmak is.
Andrássy Dénes 1913. február 26-án bekövetkezett halálával a régi hagyományt követve megint meg lehetett fordítani egy dicső család címerét Monokon: akkor volt ez szokás, ha kihalt egy család fiúágon. Az utolsó monoki Andrássy gróf felesége mellett nyugszik Krasznahorha-váralján. Az utókor Andrássy Dénest kora egyik legműveltebb emberének tartja, aki művészeti kérdésekben szaktekintélynek számított, és jelentős összegekkel támogatta a művészeteket.
Andrássy Dénes halála után a monoki hitbizományt húgának, Andrássy Erzsébetnek az elsőszülött fia, gróf Széchényi Aladár örökölte, Krasznahorkát pedig nővérének, Máriának a fia, gróf Maldeghem Ferenc kapta meg. A két örökös megállapodásban rögzítette a monoki és a Krasznahorka-váraljai hitbizomány kettéosztását. E szerint Széchenyi Aladár teljes egészében megkapta a monoki hitbizományt, az erdőbirtokokat, a szőlőket, pincéket, az uradalomhoz tartozó minden ingó vagyonnal, kegyúri jogokkal."
Az Andrássy-kastély Monokon. (www.geocaching.hu)
Forrás: Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Írta: TAMÁS EDIT. Szerkesztette: PORKOLÁB ALBERT.)
Honlap: www.heraldicart.uw.hu. Ahol száz magyar falu történetét is megtalálják. Érdemes megnézni.